„Nemzetgazdasági Minisztérium, devizahitelesek helyzetének megoldása érdekében összehívott egyeztető megbeszélés” Megoldási javaslatunk

Teljes mértékben kimondható a bankok megtévesztő magatartása, valamint büntetőjogi felelősségük a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetén.

A megkötött deviza alapú kölcsönszerződések tisztességtelenek, egyoldalúak, érvénytelenek, (semmisek). Kimondható, hogy a bankvezetők követtek el visszaélést, csalást a hitelezői magatartásukkal megtévesztették a hitelfelvevőket, mely nem csak polgári jogi következményekkel járnak, ha nem büntető jogi következményekkel is.

Nézzük a kemény valóságban a történteket.

A hitel felvevő arról hallott (média, szomszéd, rokon, bank alkalmazott), hogy kedvező hitelhez juthat és megvalósíthatja lakástervét. Előzetesen tájékozódik a bankba a hitellehetőségéről, majd kinézi magának a lakást, házat, megköti az adásvételi szerződést és foglalót ad. A szerződésben benne van, hogy a vételárat banki hitelből finanszírozza. Ha nem kapja meg a hitelt akár a foglalót is elveszítheti. A bank befogadja a hitelkérelmet – aminek részes az adásvételi szerződés is – majd elindult a hitelfelvevő beszorítása.

Kezdődik, hogy az egyes okmányokat ki kell egészíteni, újabb nyilatkozatok szükségesek, stb. mintha a hitelkérelem befogadása pillanatában már ne tudták volna, csak az óta eltelt jó pár hónap. Majd mikor a foglaló határideje hamarosan lejárna a hitelfelvevővel közlik a hírt, hogy ez így nem megy, nem folyósítanak hitelt.

Az esetek többségében valamilyen kompromisszumot csikar ki a bank. A hitelfelvevőnek nincs választási lehetősége, ha most adja be más bankhoz a hitelkérelmet, akkor új adásvételi szerződést kell írni, további ügyvédi költség. Nem biztos, hogy az eladó elfogadja egy új foglaló időtartam meg hosszabíttását, ezért kicsúszhat, az időből elvesztheti a foglalót. Ami a mai világban is az ingatlan értékének 30% érték körüli összeg milliókban számolható. Emiatt vállalja a kompromisszumot és aláírja a szerződést.

A hitelfelvevőnek esélye sincs, hogy előzetesen átnézze vagy ügyvéddel átnézesse a szerződést, mert azt a bank egyetlen egy esetben sem adta ki aláírás előtt. Egyébként is az ügyvéd legfeljebb jogi tanácsot tud adni, pénzügyit nem. Pénzügyileg a szerződés elemzése nem feladata, nem is ért hozzá.

Az aláírásnál a közjegyző ott ül, és várja, a szerződés átolvasását esetleg felolvassa. Nagy többségben még sürgeti is az adóst, mert hamarosan itt a következő hitelfelvevő, újabb tiszta bevétel munka nélkül. Csak az jár a közjegyző fejében, hogy minél hamarabb túl legyen rajta, mert ma még 10 másik delikvens jön, aki fizet a semmiért 38 ezer Ft-ot. Ebben a légkörben nincs lehetőség arra. Hogy a hitelt felvevő a szerződésben olyan elemeket javítson, amik a tárgyalás során fel sem vetődtek. (Pl. a banknak jogában áll fél áron eladni a lakást, ha fizetési késedelembe esik az adós) Megkérdőjelezhető a közjegyző jogi szerepe is, hogy a nagymértékű haszonszerzés céljából elfelejtette a jogi esküjét és nem tájékoztatta az adóst a szerződés aláírásának hátrányairól. Ezek szerint a bank megbízásából járt el a közjegyző, melyet az adóssal fizettek meg. Felmerül a közjegyző jogi felelőssége is az így létrejött és ellenjegyzett hitelszerződések esetében.

A pénzügyi kérdésekben a hitelfelvevők többsége nem volt tisztában az alapfogalmakkal sem. Nem volt lehetősége egyetlen egy hitelt felvevőnek se, hogy tájékoztatta volna a bank a szerződés megkötése előtt hogy, mi a carry trade üzlet, milyen kockázatai vannak! Nem tájékoztatták, hol tudja megtekinteni a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát? Nem tájékoztatták a hitelfelvevőket, hogy mi a CDS és mi az FX swap ügylet, és mi köze a banki finanszírozáshoz. Sőt a hitelfelvevők többsége még azt sem tudta, hogy ha az árfolyam módosul, nem csak a törlesztő részlet, hanem a tőketartozás összege is módosul, amely alapján a szerződés akár fel is mondható! Ennek ellenére aláíratták vele a nyilatkozatot, hogy a devizahitelről a tájékoztatást megértette. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy nem értette meg, nem érthette meg, hiszen egy tizenoldalas szerződés egy óra alatti aláírása idején nem lehetett olyan közgazdasági fogalmakat elmagyarázni és megértetni, amelyre legfeljebb csak a közgazdasági egyetem pénzügy szakán keríthettek sort.

A lakossági hitelfelvevők megtévesztésének elkerülése érdekében a nyugati országokban nem engednek deviza hitelszerződést kötni.

A devizahitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatók pénzügyi szakemberei tudták, mit jelent a carry trade kockázata. A pénzügyi szolgáltatók tudják, hogy a svájci frank a dollárhoz képest erősödni fog, azaz magyar forintban többet kell érte fizetnünk, mégis megkötöttek mintegy félmillió ingatlan hitelszerződést, és közel kétmillió fogyasztási szerződést.

A pénzügyi szolgáltatókat, bankvezetőket a túlzott nyereségvágy hajtotta.

Az állam, ill. annak felügyelete, pedig nem töltötte be feladatát, nem zárta ki a visszaélés lehetőségét.

Nem vitatható, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata több millió embert érint, emiatt

közérdekű adatnak minősül, amit közzé kell tenni. A Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát se egyetlen pénzügyi szolgáltató, se a PSZÁF nem tette közzé, sőt írásbeli megkeresésre sem hajlandó megadni.

A hitelfelvevő csak abban az esetben tudja ellenőrizni a pénzügyi szolgáltató részére fizetendő törlesztő részlet összegét, ha a forrásdeviza, jelen esetben a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának szintjét ismeri.

A forrásdeviza alapkamatának elhallgatása jogellenes. Ez teremtette meg a pénzügyi szolgáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a szerződések elszámolásánál a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatváltozásától eltérően az új kamatszintet szubjektív alapon állapítsák meg, ami lényegesen nagyobb, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszint változása.

A Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, mint közérdekű adat elhallgatása, a pénzügyi szolgáltatók részére az elszámolás ellenőrizhetetlensége révén megteremtette a lehetőséget a törlesztő részletek kotlátlan emelésére, amellyel a pénzügyi szolgáltatók – ugyan eltérő mértékben – de egységesen éltek is!”

A hitel – devizahitel – forrása forintban állt rendelkezésre. A hitel folyósítása forintban történt, és a törlesztő részleteket is forintban fizetik. Ezt a forrást nem kellett svájci frankra átváltani, hiszen forintban lévő forrást forintban fizették ki, ill. forintban fizették vissza. A devizahitel kifejezés csak egy elszámolási mód, amelynél maga az elszámolás sem a devizahitel szabályai szerint történik, hanem a forint hitel körülményeit veszik figyelembe.

A hitelfelvevő svájci frank alapú hitelt vett fel. A szerződés alapján a tartozását svájci frankban tartják nyilván. A hitelt svájci frankról átváltással folyósították forintban. A forintban fizetett törlesztő részletet svájci frankra váltják át. Az átváltásért minden alkalommal – pénzintézettől függően 1-2 % - átváltási jutalékot számítanak fel.

Az ügyfél az alacsonyabb kamat miatt vállalta ezeket a mellékköltségeket, a kamat, valamint az árfolyam kockázatát. Teljesen természetes, hogy a kamat is a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat.

A deviza hitelszerződések újdonságot jelentettek a pénzpiacon. A hitelfelvevők alapvetően az új termék megjelenéséből egy tételt fogtak fel: a kamat lényegesen alacsonyabb, mint a forint hitel kamata. A hitel felvevők csak olyan személyekkel találkoztak (bankfiók alkalmazott, hitelügynök) akik maguk sem voltak felkészültek, képzettek. Annyit értették, hogy a két ország kamatkülönbsége miatt kedvezőbb a deviza alapú hitel kamat. Nem tudták átlátni cerry trade üzlet kockázatát, amelynél biztosra vehető, hogy hosszú távon elvész a szerződéskötéskor meg lévő kamatkülönbség. Még ügyvédek sem vették észre, vagy nem is akarták, hogy a szerződésekből hiányzik a forrás valuta kamatszintje. (nem csoda, hisz az ügyvéd nem pénzügyi szakember)

Az sem tűnt fel hosszú ideig senkinek, hogy a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata sehol nem érhető el. Ha orvoshoz megy, az ember bízik benne. Egy betegség miatt nem végzi el az orvosi egyetemet, ideje sincs rá. Így volt ez a deviza alapú hitel felvételénél is. Magyarországon eddig nem fordult elő, hogy egy szektor tudatosan és szervezetten becsapta volna az állampolgárokat!

A hitelt felvevő teljes mértékben megbízott a bankokban és a dolgozóiban. A hitelfelvétel után derült ki, hogy a törlesztő részletek olyan mértékben kezdtek emelkedni, ami a családi háztartásban nem volt betervezve. Ekkor a pénzügyi szolgáltatók, bankok az árfolyamra fogták az emelkedés okát. Később azonban kiderült, hogy az árfolyam kisseb arányban felelős a helyzetért, nagyobb részt a jogtalan kamatemelés eredményezte.

A deviza hitel bevezetése a bankok részéről egy tudatos megtévesztés volt. A carry trade üzlet nem alkalmas a lakossági ingatlan vásárlások finanszírozására.

Bankok és vezetőik nagyon jól tudták, hogy a svájci frank gyengülni fog, ami hamar elviszi a kamat különbség eredményét.

A felvett deviza alapú hitelek visszafizetésére pedig éppen az ingatlanba való befektetés és a részletfizetés miatt nincs lehetőség.

A „deviza alapú” hitel tehát csak egy vonzerő, reklám fogás volt a nagyobb számú hitel felvételre a bankok részéről. Megállapítható a banki erőfölény a 2008 évtől, mely a túlzott törlesztő részletek emelkedését vonta maga után. A megváltozott hitelezési feltételek végett a hitel felvevőnek esélye sincs az erőfölényükkel visszaélő bankoktól való elszakadásra, emiatt a piacon nem alakult ki árverseny, ami a kamat további emelését eredményezte.

Erősen súlyosbítja a helyzetet, hogy a bankok és a lakosság közötti jogi keretinek szabályozásáért felelős állami vezetés – bár tudta – mégsem foglalkozott a probléma megelőzésével.

A bankvezetők és a pénzügyi szektor az ügyfelek becsapása révén kialakított szerződés állománnyal hatalmas nyereségre tett szert, ugyan akkor a hitel állomány, törlesztő részleteinek megduplázásainak révén a hitel felvevők jelentős részét tönkre tette. Szerződések jelentős része felmondásra került.

A bankrendszer tudatosan teremtette ezt a helyzetet! Ez is csak átmeneti, mert az ingatlan kilakoltatási moratórium feloldása után a Követelések értékvesztése tétel legalább a felére csökkenhet, azaz megduplázódhat a nyereség.

A külföldi bankok nem kívánnak Magyarországon fejleszteni. Aki hitelképes, az elrettent a bankrendszer visszaélésétől, és nem vesz fel hitelt, aki pedig nem hitelképes, annak nem ad a bank. A húzóágazat, a hitelezés tehát leállt, ezért is vonják ki a tőkét.

A bankrendszer tehát kiemelkedő profitot termelő szerződésállományt hozott létre, Most nincs más, mint a devizahitelesektől beszedni a pénzt. A hitelezés megszüntetésével a bankrendszer nagyon nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot.”

Az ily módon átalakított hitelszerződés révén a hitelfelvevő forint alapú hitelszerződésnek megfelelő költségeket visel, miközben az árfolyam kockázata is megmaradt a részére.

A hitelfelvevő szerződési alapja éppen a deviza alacsony kamatszintje volt. Ennek megszűnése oka fogyottá teszi a deviza hitelszerződést, hiszen az árfolyam miatt csak többletköltsége van. A hitelfelvevő nem erre szerződött!”

Egyértelműen kimondható, hogy a pénzügyi szolgáltató a szerződés kötésekor megtévesztette a hitelfelvevőt, hiszen egy kezdetben kedvezőbb kamatláb után forintfinanszírozásra, tért át

A Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a svájci frank alapú devizahitellel foglalkozó valamennyi banknak valamennyi ilyen fajta kölcsönszerződésére vonatkozóan a csalás bűncselekményének alapos gyanúja fennáll, és a jól ismert általánosítása folytán bizonyítani lehet a csalást. Valamint arra is tekintettel, hogy a Btk. 138/A § alapján a jelentős kárnak összeghatára 2.000.001-50.000.000.-Ft. között van, ami a többszázezer állampolgárt érintő okok végett, Btk. 318. § 1. bek - ben meghatározott, és a 2. bek. c. pontjára tekintettel a 6. bek. b. pontja szerint minősülő csalás bűncselekménye is megalapozott.

Ehhez az ország ellenes, jogellenes állapot kialakulásához a törvények képviseletét ellátó állami szervek is hozzájárultak azzal, hogy feladatukat nem látták el.”

A kormány kilakoltatási moratóriumot rendelt el, ami legalizálja a pénzügyi szolgáltatók és bankok törvénytelen módon elért nyereségét. A kormány ígéretet tett a „deviza hitelesek” problémájának rendezésére, amit érezhetően nem tud, vagy nem akar teljesíteni.

A leírtak alapján, illetve büntető eljárás megindításához alkalmas feljelentési iratnak megfelelő formátumban kérelmezem a Legfőbb Ügyész Úrtól a büntető eljárás megindítását, lefolytatását az összes bankvezető ellen.

Ugyancsak kértem a Legfőbb Ügyész Urat a károsultak nagy száma esetére biztosított ügyészségi perindítási lehetőséget figyelembe véve arra, hogy a jogtalanul megállapított törlesztő részletek átszámításának eredményétől függően a Ptk. 366. § jogszabályhely alapján kezdeményezzen az ügyészség végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási peres eljárásokat azzal, hogy az eljáró bíróságtól a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztését kérelmezzék.

MEGOLDÁSOK:

1. A civil szakértőket díszletnek hívták, vagy valójában kíváncsiak a szakmai tudásukra, érdekképviseleti tapasztalataikra?

2. Ne a magyar állam…….. Ha a hitel nyújtásakor, nagy nyereség reményében jó volt az ügyfél kockázat bírálata, akkor most, a válság kirobbanása után, - amiről egyáltalán nem tehet az adós, - legyen a bank is partner és nyelje le a veszteségét úgy, hogy elengedi az összes felmerült költséget minden adósra kiterjesztve.

Kötelezzen a Magyar Állam minden bankot, aki deviza hitelt folyósított, hogy dolgozza át az összes hitelszerződését a mai 2011 évben hatályos jogszabályoknak megfelelően.

Kössön minden ügyfelével tisztességes általános szerződési feltételek mellett új szerződést, úgy, hogy az eddig felszámolt eredeti hitelszerződésben foglalt kamat (THM) felüli adósra hárított összeget, írja jóvá az adós részére késedelmi- és bűntető kamataival együtt.

Akinek az ingatlanát már pénzügyi szolgáltatóknak, ismeretlen bűnöző ingatlan maffiózóknak átjátszották, ott kártérítést kötelesek fizetni az adósaik részére a hitelszerződésbe foglalt zálogtárgy ingatlan piaci érték összegében. Amennyiben lehetséges azoknál az ingatlanoknál, melyek még nem kerültek értékesítésre, jogilag is állítsák vissza az eredeti állapot szerinti tulajdonjogot a bank költségén.

Véleményünk szerint NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket a deviza hitelesek megsegítésére, hanem a pénzügyi válság ideje alatt is tisztességtelenül extraprofitot szerzett, nyereségesen működő bankok adják vissza az összes ügyfélnek, a hazugságokkal, megszerzett, az aláírás napján szerződésben foglalt, THM feletti bevételeiket.

 3. A visszaélések felszámolása tekintetében az adósok, a családok megvédése érdekében soron kívül intézkedni szíveskedjenek, hisz a moratórium bevezetése is a bűnöző ingatlan csalóknak kedvezett.

Továbbra is a bírósági titkárok, önálló bírósági végrehajtók, ügyvédek, csaló követeléskezelő pénzügyi szolgáltatók ingatlan maffiózókkal való összejátszása folyik. Jogtalan haszonszerzéssel az adósok megkárosítása céljából.

- A feltárt jogtalanság, törvénytelen kilakoltatások megakadályozásában kérem, hogy azonnali hatállyal vonják meg az önálló bírósági végrehajtóktól a Köztársasági Elnök és a Belügyminiszternél is nagyobb hatáskört, mert a korrupt végrehajtók azt képzelik magukról, hogy minden törvény felett állnak, melynek hangot is adnak. Jelen pillanatban

194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet nem vonatkozik rájuk.

Akikre vonatkozik, pedig figyelmen kívül hagyják! Ezért az adósok megkeresései alapján azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sokkal, nagyobb intenzitással kezdtek el ÁRVEREZNI, naponta akár 10-15 árverést is egy végrehajtó, hogy minél hamarabb, megkeressék a nyugdíjukra valót. Tudjuk azt, hogy rájuk nem vonatkozik egyetlen egy Kormányrendelet, csak a 1994. évi LIII. törvény, melyben felügyelet nélküli egyértelmű hatalmat kaptak az önálló bírósági végrehajtók. Sajnos nagyon keményen és embertelen módszereket használva vissza is élnek e törvénnyel.

4. Teljes eltörlését kérjük a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. Rendeletnek. Ezzel egyértelműen fel lehet számolni a csaló lakásmaffiás cégek bűnözését.

5. Szüntessék meg és számolják fel annak lehetőségét, hogy bank cégre, vállalkozásra vagy magánszemélyre engedményezzen tartozást vagy ingatlant! Miért nem az adósra engedményezi ugyanazon nyomott áron?

6. Felügyeleti hatósági jogkört lásson el a PSZÁF a pénzügyi szolgáltatók és követeléskezelők felet is. Eddig ez nem volt!

7. A további visszaélések, jogtalan tulajdonszerzések felszámolása tekintetében az adósok, a családok megvédése érdekében soron kívül intézkedni szíveskedjenek, hisz a moratórium bevezetése is a bűnöző ingatlan csalóknak kedvezett. Továbbra is a bírósági titkárok, önálló bírósági végrehajtók, ügyvédek, csaló követeléskezelő pénzügyi szolgáltatók, közjegyzők, földhivatali dolgozók, ingatlan maffiózókkal való összejátszása folyik. Jogosulatlan haszonszerzéssel az adósok megkárosítása céljából.

8. Kérjük a Földhivatalokra is kivetni, hogy azonnali hatállyal függesszenek fel az 1997. évi CXLI. Törvény 47. §. (1) bekezdése alapján minden „Ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése iránti kérelmeket, eljárást.” Kérjük felhívni minden munkatársuk és az illetékesek figyelmét, hogy kiemelt gondot fordítsanak a csalások megakadályozására. Az elmúlt időben megemelkedett tulajdonjog átvezetési kérelmek száma végett értesítsék szövetségünket vagy a nyomozó hatóságokat. Akkor is tegyék meg, ha egy ügyvéd, vagy követeléskezelő neve több alkalommal is felmerül ingatlan átvezetési kérelmeken. Ugyancsak kérem Önöket, hogy teljes belső vizsgálatot elrendelni szíveskedjenek az ingatlan tulajdonjog bejegyzési kérelmek esetén, 2009. január 1. napig visszamenőlegesen. Hivatalos tájékoztatót kiadni szíveskedjenek a feltárt visszaélésekről, melyben a szükséges bűntető ügyi lépéseket megtenni szíveskedjenek.

9. Az összes faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező, kilakoltató cégeknél azonnali hatállyal kezdeményezzék tevékenységük, működésük felfüggesztését, és vezetőik ellen teljes vagyonosodási vizsgálatot elrendelni szíveskedjenek. Az OFF-SHORE cégeken keresztül kivitt vagyon után adó és illeték megfizetésre kötelezzék. Rendelkezésre áll a feketelista, melyben az elsők közt szerepel az OTP Faktoring is!

10. Az állami támogatott, szocpolos vagy kamat támogatott hitelek, felmondása esetén az APEH végrehajtás (Magyar Államkincstár) és az Önálló Bírósági végrehajtók közti jogi lehetőségek tisztázása. Valamint az állami támogatott garancia hitelek esetén egyik fél részére se engedélyezzék a végrehajtási eljárást, kötelezzék a bankokat a megoldásra.

11. Munkahelyteremtésről, gazdasági fellendítésről beszél a kormány! Feladatként a tervei közt szerepel. Szívből örülünk, ha így gondolják, de tudni kell, hogy NEM sikerül megvalósítani, ha nem oldjuk meg közösen a „deviza hiteles” problémát úgy, hogy minden felvett hitelt az adós vissza tudjon fizetni és a bankok ne sanyargassák jogtalanul felszámolt költségekkel, hanem hagyják élni, dolgozni és hitelt fizetni az adósokat.

Ehhez az kell, hogy elmenjen dolgozni és a munkahelyén ne tiltsák le a korrupt végrehajtók a fizetése 33% -át, a maradékot pedig a bankszámláról incassóval. Hagyják élni és dolgozni és hitelt fizetni az adósokat! A nincsből, amit a korrupt végrehajtó elvesz és a saját költsége megtérülésére fordít, és nem fizeti be a banknak, nem lehet hitelt fizetni. Egyezzen meg a bank és az ügyfél, mert kettő közt jön létre új szerződés, ha kötelezi a kormány a bankokat a tisztességes üzleti magatartásra.

Budapest, 2011. május 15.