Az összes ZSAROLÓ, pénzbehajtó, követeléskezelő magát „végrehajtónak” kiadó vállalkozás elköveti az alábbi bűncselekményeket, már akkor is, ha telefonon zaklatják az adósokat:

Btk. 273. §

• (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

• (2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kényszerítés, aminek olyan tevékenység, mely a passzív alany akaratát hajlítja: valamit tesz, nem tesz, eltűr. A kényszerítésnek erőszakkal vagy fenyegetéssel kell megtörténnie, az erőszaknak személy ellen kell irányulnia.

Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Ilyen például az elvesztett birtok visszaszerzése céljából az önhatalmú fellépés (jogos önhatalom).

Az önbíráskodás eredmény-bűncselekmény: pszichés eredményt tartalmaz, miszerint a passzív alany valamit tegyen, ne tegyen, eltűrjön.

A bűncselekmény célzatot tartalmaz (jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvény szerezzen), ezért a cselekmény csak egyenes szándékkal valósulhat meg. Jogos a vagyoni igény, ha a polgári jog szabályai szerint a követelés elismert és végrehajtható, jogosnak vélt a vagyoni igény akkor, ha az elkövető abban téved, hogy a vagyoni követelése jogszerű.

„Az önbíráskodás esetén az elkövető tudata nem fogja át az általa erőszakkal vagy fenyegetéssel kikényszerített igény jogtalanságát, a zsarolás elkövetőjének a tudata viszont átfogja az igény jogtalan voltát és a szándéka jogellenes vagyoni haszonszerzésre irányul.” (BH 1999/293.)

Zaklatás Btk. 176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Zsarolás: Btk. 323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Különösen megállja a zsarolás a helyét, ha a bank vagy képviselője hivatalos személynek adja ki magát! (végrehajtó) Zsarolás: Btk. 323. § (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.