ALAPSZABÁLY

Készült az Igazságos Jogállamért Szövetség tevékenységének szabályozására. Az, hogy az állampolgár ma Magyarországon nem érez jogbiztonságot, az nem az állampolgár hibája.

Az állampolgár jogbiztonságának alapja az igazságosság és a törvényesség találkozása, valamint a törvények korrekt alkalmazása.

Jelenleg Magyarországon igazságszolgáltatás helyett jogszabály szolgáltatás van.

 

I. Általános rész.

1./ A Szervezet pártoktól, politikai szervezetektől független, Magyar állampolgárok által létrehozott és alapított non profit közszolgálatot ellátó egyesülés.

2./ A Szervezet többek között a jogalkotásban, a bírói gyakorlatban esetleg előforduló – demokráciában nem elfogadható - anomáliák, az erőfölényben lévő fél érdekérvényesítő képességének túlzó tisztelete és elfogadása, a perek átfutási idejének érthetetlen, logikátlan és megmagyarázhatatlan elhúzódása ellen, illetve a bírói felelősség kiteljesedése, az állampolgárok jogorvoslati lehetőségeinek és korlátlan jogának biztosítása érdekében kívánja kifejteni tevékenységét a Magyar Köztársaság Alkotmánya szellemének megfelelően.

3./ A Szervezet önálló jogi személy, amely saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.

 

II. Alapinformációk

1./ A Szervezet ( továbbiakban továbbra is Szervezet) neve: IGAZSÁGOS JOGÁLLAMÉRT SZÖVETSÉG

Rövidített megnevezés: I J Á SZ

2./ A Szervezet székhelye: Budapest, 1174. Klapka u. 53.

3./ A számlavezetéssel megbízott bank adatai, a számlaszám és adószám a Szervezet bejegyzését követően kerülnek rögzítésre az aktuális Elnökségi ülésen.

 

III. A Szervezet célja

1./ A Szervezet célja az igazságos, a Magyar Köztársaság állampolgárait jogosan megillető, és az Alkotmány szellemének megfelelő igazságos jogállamiság erősítése, a Törvényhozás, az ügyészi és bírósági munka, az Igazságügyi szervezet és az ítélet végrehajtás kritikájával és állampolgári ellenőrzésével, segítve ezzel az igazságos jogállam megerősödését.

2./ A Szervezet – céljainak elérése érdekében – nem sért törvényeket és élve a jogszerűség követelményével a tisztességes és igazságos jogállam eszményének érdekében a törvények maghozatalánál és alkalmazásánál, azoknak jó irányban történő megváltoztatásával ennek az eszménynek kiteljesedésére törekszik az Alkotmány szellemének megfelelően állampolgári ellenőrzéssel, kritikával és vélemény nyilvánítással.

3./ A Szervezet hangot ad azoknak az állampolgári igényeknek, amelyeket a Törvényhozás nem vett, vagy nem vesz tekintetbe, mert eddig nem volt aki hangot adott volna ezeknek az igényeknek, illetve kritikáknak. Pedig ezek egy része az Alkotmányban rögzítve van, vagy annak szelleméből következik, de nem mindig, vagy nem kellő mértékben érvényesül.

Például:

- Törvény előtti esélyegyenlőség.

- Politikai semlegesség a bírói gyakorlatban.

- A bírák fenyegetettsége.

- A bírói felelősség az ítéletekben, mely elsikkad a felelősségre vonás lehetősége nélkül.

- A perek átfutási idejének túlzott és logikátlan hossza.

- Az érdekérvényesítő képesség érvényesülése az igazsággal szemben.

- A törvényalkotó felelőssége az állampolgárok érdekeivel szemben.

- Az Igazságügyi szervezet merevsége és túlzottan személyekhez kötődő működése.

4./ A Szervezet általában nem foglalkozik egyes peres ügyekkel, de kirívó ügyekben észrevételt tesz – tartózkodva a politikai állásfoglalástól.

Mivel az OBET (Országos Bírói Etikai Bizottság) csak bírósági dolgozók beadványival foglalkozik, szükséges, hogy az állampolgárok is kapcsolatot találjanak a Bizottsággal. Ezért a Szervezet a Bírósági Ügyek Civil Etikai Bizottságaként fordul az OBET-hez.

Ezekben az ügyekben a szükségességet az állampolgárok mindennapi életének igényei, illetve a peres eljárásokban esetleg föllelhető hátrányos helyzete határozzák meg.

5./ A Szervezet társadalmi segítséget nyújt a nyilvánosság erejével és az állampolgári akarat erejével azoknak az igazságügyi szakembereknek akik az Igazságügy szervezeti megújításáért emelik fel szavukat az igazságos jogállam eszméjének erősítése végett.

6./ A Szervezet a nyilvánosság erejével, az illetékes szervezetekkel történő kapcsolat felvételével és a problémák egyeztetésével kívánja végezni munkáját, az Alkotmányba foglaltak, illetve az Alkotmány szellemének figyelembevételével, a törvényesség betartása mellett.

 

IV. A Szervezet felépítése

1./ A Tagság.

A Tagság – különböző szervein keresztül ( Taggyűlés,Közgyűlés, Küldöttgyűlés) – a

Szervezet legfelsőbb szerve.

a./ A Szervezet tagja lehet:

- minden szavazati joggal rendelkező Magyar állampolgár, párt-, felekezeti-, etnikai

korlát nélkül aki:

• a Belépési nyilatkozat kitöltésével adatait közli,
• a Szervezet céljaival egyetért,
• a Szervezet Alapszabályát ismeri, az abban foglaltakkal egyetért, és azokat betartja,
• vállalja a tagsággal járó kötelezettségek teljesítését (pl.: tagdíj fizetése, részvétel a Szervezet munkájában stb.)
• döntéseit befolyásoló egészségügyi kezelés, illetve gyámság alatt nem áll,
• vállalja a Szervezet tevékenységével kapcsolatban a személyes közreműködést.

b./ Különleges status.

- Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki anyagi, vagy szellemi javaival a Szervezet tevékenységét támogatja. A Szervezet alapszervezeti ülésein tárgyalási, a magasabb szervezeti ülésein Tanácsadási és tárgyalási joggal vehet részt.

- Tiszteletbeli tag.

Korábban részt vett a Szervezet tevékenységében, de kora, egészségi állapota vagy hosszabb külföldi tartózkodása miatt azt folytatni nem tudta. A Szervezet ülésein tárgyalási és tanácsadási joggal vehet részt. Tagdíj fizetésére nem kötelezett.

c./ A Szervezeti tagság megszűnik

- a tag halálával,

- a tag kilépésével

- a tag kizárásával

- egy évnél hosszabb tagdíjtartozás esetén, ha felszólítás ellenére sem rendezi hátralékát.

- jogi személy esetén a tagszervezet megszűnésével.

d./ A kizáró határozatot az Elnökség hozza meg, mely ellen a tag a Köz,-vagy küldöttgyűlésnél fellebbezéssel lehet élni. A Gyűlés határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

e./ A kizárás indoka lehet az 1/a. pont szerinti kritériumok megváltozása, vagy ha a tag magatartásával vét az Alapszabályban rögzített szabályok ellen, illetve a tagságra alkalmatlanná válik.

f./ A tagok joga továbbá:

- Az EB.-hez fordulhatnak közvetlenül is, kérve a Szervezethez tartozó bármely vizsgálat végrehajtását.

- A tagok megválaszthatók a Szervezet bármely tisztségére.

2./ Közgyűlés és Küldöttgyűlés.

a./ A Közgyűlés a tagok összessége.

b./ A Küldöttgyűlés 100 főt meghaladó taglétszám esetén a Közgyűlés jogait gyakorolja.

c./ A Küldöttgyűlés.

- Tagjait ( a Küldötteket) a tagok a Taggyűlésen választják.

- A Küldöttek a tagok felhatalmazása szerint és alapján csak az előre meghatározott témákban dönthetnek.

- A Küldöttgyűlést fel kell oszlatni, ha nem előre meghatározott témában kérik a döntést. Ez esetben újra össze kell hívni a Taggyűlést, és az dönt az új témával kapcsolatos döntés felől.

3./ A Vezetőség.

- Elnökség.

- Ellenőrző Bizottság Elnöke.

a./ Elnökség.

- Tagjait elsősorban a Taggyűlés, vagy a Közgyűlés, illetve a Küldöttgyűlés választja

- Tagjai:

• - Elnök,
• - Ügyvezető Alelnök,
• - Alelnök.

- Az Elnökség 200 fő feletti taglétszám esetén bővíthető, a Taggyűlés illetve a Köz-, vagy Küldöttgyűlés határozata szerint.

b./ Ellenőrző Bizottság Elnöke.

c./ Különleges status.

- Az Ellenőrző Bizottság (EB.) tagjai.

Az EB elnöke választja a feladatok elvégzésének szükségessége szerint, Tekintettel a Szervezet anyagi lehetőségeire.

d./ A vezetőségi tagság megszűnik:

- Elhalálozás esetén,

- A Szervezet legfelsőbb szerve általi felfüggesztés, vagy lemondás estén.

 

V. A Szervezet működése

1./ Tagok, taggyűlés, Közgyűlés, Küldöttgyűlés.

a./ A tagok.

- Összegyűjtik az állampolgároknak a jogalkotással, ítélkezéssel, ítélet végrehajtással, illetve általában az Igazságügy működésével és a törvényekkel kapcsolatos anomáliákra vonatkozó panaszait, véleményét és megküldik a Vezetőség részére.

- Minden tagnak joga van a Szervezet Elnökségének munkaülésein (melyek a Szervezet céljaiban meghatározottakkal foglalkoznak részt venni előzetes bejelentkezés és annak jóváhagyása után.

b./ A Taggyűlés, a Köz-, vagy Küldöttgyűlés ( a tagok létszámának alakulása szerint) dönt:

- Az Alapszabály elfogadásáról illetve módosításáról,

- a Szervezet felszámolásáról, megszűnéséről,

- más szervezettel történő kapcsolatáról (együttműködés, egyesülés stb.),

- a Vezetőség éves beszámolójának elfogadásáról, értékeléséről,

- a költségvetés elfogadásáról,

- a Vezetőség megválasztásáról, illetve visszahívásáról,

- a tisztségviselők és tagok esetleges javadalmazásáról és annak mértékéről,

- mindazokról a kérdésekről, amelyeket a fennálló jogszabályok a Szervezet kizárólagos hatáskörébe utalnak.

c./ Különleges status.

- Pártoló tag = Ellenőrizheti a Szervezet költségvetésének helyességét és szabályosságát.

d./ A Taggyűlést szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni.

e./ A Köz-, vagy Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni.

- A Köz-, vagy Küldöttgyűlést abban az esetben kötelező összehívni, ha:

= azt Bíróság rendeli el, vagy

= azt a tagok egyharmada kezdeményezi, cél és ok megjelölésével.

2./ A vezetőség.

a./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik a tagoktól beérkező információk összegzése, az így kialakított vélemények, javaslatok, kritikák továbbküldése az illetékes szerveknek. Tagjait a tagok titkos szavazással, egyszerű többséggel 3 év időtartamra választják.

- Elnök.

Feladata: = Összefogni a Szervezet munkáját, a Köz-, illetve Küldöttgyűlés össze hívása, azok anyagának előkészítése.

= A Vezetőségi, a Köz-, és Küldöttgyűlés levezetése

= Érvényt szerez a Szervezet különböző fórumain született határozatoknak.

= Gondoskodik a levelezés kiküldéséről és fogadásáról.

= Képviseli a Szervezetet minden fórumon, ahol a Szervezet személyi képviseletét igénylik.

- Ügyvezető Alelnök.

= Az Elnök mindenkori helyettese.

= Ellátja a Szóvivői feladatot a Vezetőséggel összehangolt irányelvek szerint.

= Gondoskodik a Szervezet gazdasági kötelezettségeinek (tagdíj nyilvántartása, könyvelés, kiadások pénzügyi nyilvántartása) betartásáról, kiadások és bevételek ésszerű egyensúlyáról.

= Az Elnöknek tartozik beszámolni.

- Alelnök.

= feladatai közé tartozik a kapcsolattartás,

= beérkezett anyagok haladéktalan ismertetése a Vezetőséggel,

= személyi ügyekkel való foglalkozás (pl.: tagfelvétel, tagnyilvántartás stb.).

= Az Elnöknek tartozik beszámolni.

3./ Az EB. Elnöke.

Feladata: - A Szervezet munkájának ellenőrzése, a törvények és az Alapszabály kívánalmainak megfelelően.

Joga van:

- A Szervezet bármely szervénél ellenőrzést folytatni a maga választotta Szervezeti tag/ok segítségével.

- Az ellenőrzést saját belátása szerint végezni.

- Az ellenőrzés eredményéről az Elnöknek tartozik beszámolni. Ha a vizsgálat

az Elnök személyét érinti, úgy az Elnökséget köteles tájékoztatni.

- Munkájáról – összegezve azt – a Köz-, vagy Küldöttgyűlésnek köteles számot adni.

Munkája végzését az Elnökség nem akadályozhatja, de munkája nem irányulhat személyeskedésre. A tudomására jutott adatokat, munkája eredményeit nem hozhatja nyilvánosságra, a Vezetőségen kívül mással nem közölheti.

3/a./ Különleges status.

- Az EB. tagja.

= Az EB elnökének felkérése alapján végzi munkáját.

= Feladatát az EB Elnöke határozza meg.

4./ A Szervezet működése nem sértheti a fennálló nem belső ( más szervezeten belüli) rendelkezéseket, de, ha azok nem szolgálják az igazságos jogállamot, vagy a demokráciát akkor azok megváltoztatására, eltörlésére, illetve új jogszabály (törvény) alkotására javaslattal él.

5./ A Szervezet munkájával kapcsolatos minden – a Szervezet által kiadott – határozat és minden kiadvány az Elnökség jóváhagyásával, egyetértésével válik érvényessé.

6./ A Szervezet döntéseit ( Taggyűlés, Köz-, vagy Küldöttgyűlés) nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.

7./ A rendkívüli Taggyűlést a tagság 20%-ának kérése alapján össze kell hívni.

8./ A Szervezet működése folyamán a gyűléseken (pl.: Közgyűlés) létszámhiány miatti határozat képtelenség esetén a levezető Elnök köteles új időpontot kiírni, ahol a megjelent tagok létszámától függetlenül, az eredetileg jelzett témákban lehet döntést hozni.

9./ A Szervezet sem országgyűlési sem önkormányzati képviselőt nem állít és nem támogat, párttámogatásban nem vesz részt.

10./ A Szervezet vezetőségében pártfunkciót betöltő személyt választani vagy megtartani nem lehet.

11./ Titkos szavazást kell tartani bármely kérdésben, ha a tagok, vagy a gyűlés résztvevőinek

25%-a kéri.

 

VI. A Szervezet gazdálkodása

1./ A Szervezet bevételei:

a./ Tagdíjak.

b./ Tagok felajánlásai.

c./ Pártoló tagok befizetései.

d./ Egyéb természetes vagy jogi személyek felajánlásai, illetve juttatásai.

e./ Pályázatok útján elnyert pénzösszegek.

f./ Gazdasági tevékenység általi bevételek.

- A befizetések lehetnek a tagdíjakon kívül pénz, vagy egyéb anyagi jellegű adományok ill. szolgáltatások.

- A Szervezet pártokat, pártok szervezeteit nem támogatja, azoktól semmiféle juttatást el nem fogad.

2./ A beérkezett bevételeket a Vezetőség összegzi, nyilvántartja és gazdálkodik vele.

3./ A Szervezet – céljainak megvalósítása érdekében – gazdasági vállalkozási tevékenységet folytathat, vagy működtethet.

E tevékenységből haszon nem képezhető.

4./ A Szervezet többletbevételeit, melyek a működtetés költségei fölött képződnek, a rászorult állampolgárok jogsegélyezésére fordíthatja, vagy a következő év kiadásainak fedezetére tartalékolhatja. A felhasználás, a jogosság és annak mértékének eldöntése az Elnökség feladata.

5./ A Szervezet a tartozásaiért saját vagyonával felel.

A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

6./ A Köz-, vagy Küldöttgyűlés évente – az Elnökség előterjesztése alapján – megvitatja a Szervezet költségvetését és elfogadja azt.A bevételből kell biztosítani a Szervezet működési költségeit, és az esetleges más tevékenységek működésének fedezetét.

7./ A tagok kötelesek havonta tagdíjat fizetni, ennek mértékét minden évben a Köz-, vagy Küldöttgyűlés határozza meg.

A tagok a tagdíjakat kötelesek rendezni év végén, legkésőbb miden tárgyévet követő január 31.-ig.

8./ A Szervezet megszűnése esetén a megmaradt vagyon ( pénz, és más anyagi vagyon értéke) az Igazságügyi szervek kezelésébe kerül , amely azt a rászorult állampolgárok jogsegélyezésére köteles fordítani.

 

VII. A Szervezet nyilvántartásainak vezetése, egyéb jogok és kötelességek

1./ Az Elnök köteles gondoskodni arról, hogy a Szervezet Köz-, illetve Küldöttgyűléseiről, Elnökségi üléseiről az értesítést az illetékesek megkapják, és ezek az ülések megtartásra kerüljenek, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyvek időrendi sorrendben lefűzésre és nyilvántartásba kerüljenek.

Megállapítható legyen a jegyzőkönyvből:

- a jegyzőkönyv felvételének helye, időpontja és hatálya,

- szavazás esetén a támogatók az ellenzők és a tartózkodók száma,

- a résztvevők névsora,

- a gyűlés levezetője és a jkv. vezetője.

2./ A Szervezetbe való belépésnél a tag Belépési Nyilatkozatot tölt ki.

Kilépés esetén a tag írásban köteles közölni a kilépés szándékát az ok meghatározásával, időpont meg jelőléssel. ( Ezt a kikötést a Szervezet munkájának javítása indokolja.)

3./ A felvétel és kilépés dokumentumait az Elnök az Alapszabály VII/1. pontja szerint köteles kezelni.

VIII. Záró rendelkezések

1./ A Szervezet megszűnik, ha:

- feloszlatását a legfelsőbb szerve (Közgyűlés,vagy a tagok kifejezett utasítása alapján a Küldöttgyűlés) kimondja.

A Köz-, vagy Küldöttgyűlés, amennyiben ezzel a céllal hívták össze, más témát nem tárgyalhat.

- Más egyesülettel, vagy szervezettel való egyesülést a Szervezet legfelsőbb szerve kimondja.

- Az arra jogosult szerv ( Bíróság, Ügyészség) feloszlatja, illetve megszűnését kimondja.

2./ Azokban a kérdésekben amelyekre jelenleg az Alapszabály külön rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyv és az 1989. évi II. tv. Rendelkezései az irányadóak./

3./ A Szervezet tagjai kijelentik, hogy jelen szervezet bejegyzését követően is a szervezet tagjai kívánnak lenni. Ennek megfelelően megbízzák a Szervezet választott vezetőségét a Szervezet iratainak aláírására, és a szükséges ügyintézések és eljárások teljes jogú és teljes körű intézésre.

Budapest,2008. augusztus 28.

Salga István